A kert öntözés kerttípustól függetlenül szükséges része az életünknek. Akár virágoskertünk, akár veteményesünk, akár füvesített, parkosított kertünk van, az öntözésre mindenképpen kell időt szánnunk és az ehhez szükséges vizes bázisokat kiépítenünk.


Az öntözővíz mennyisége nem csupán az időjárástól, hanem a talaj minőségétől is függ, ezért jó, ha tudjuk a mi kertünkre milyen termőtalaj a jellemző (agyagos, homokos stb.). A vízbázis kiépítésekor vegyük figyelembe a kertünk adottságait. Fúrt kútból, vezetékes vízzel, összegyűjtött csapadékvízzel szeretnénk-e öntözni a későbbiekben és ennek megfelelően alakítsuk az öntözőrendszert, vagy kerti csapot, kutat. 

A kertöntözés történhet manuálisan, kanna használatával is, de ez rettentően fárasztó feladat, ezért jobb - ha amennyire lehetőségeinkhez képest kialakítható - automatizáljuk a folyamatokat.  A csapadékvízzel való öntözés energiatakarékos és a növényeknek is nagyon jót tesz, mivel nem tartalmaz ásványi anyagokat. Alakítsunk ki a kertünkben esővízgyűjtő pontokat, például az ereszcsatornák végeinél, túlfolyóinál.


A kertészeti szakemberek azt ajánlják, locsoljunk a reggeli órákban, még a forrón tűző napsugarak előtt. Így a növény könnyebben kibírja a nagy nappali meleget és elkerüljük a túllocsolás veszélyét. 

A kertöntözés takarékosabbá tételének érdekében használjunk mulcsot!  A mulcs megelőzi a vízpárolgást és segít megtartani a talaj nedvességtartalmát. 

Vigyázzunk a pangó vízzel, mert elveszi a talaj oxigéntartalmát és megfullasztja a növényt. A túlöntözött növények gyakran olyan tüneteket mutatnak, mint a kiszáradtak. Ráadásul a túlzottan nedves talajban penészfélék és gombák is megtelepedhetnek, melyek tönkreteszik növényeink szépségét.

A kertöntözés legtakarékosabb és a növények szempontjából is a legideálisabb megoldásának a csepegtető öntözés bizonyul. A csepegtetésnél a víz közvetlenül a növény gyökeréhez jut, így a párolgási és lefolyási veszteség minimális és a növény levele sem lesz vizes, vagyis a kártevők megjelenésének az esélye is rendkívül csekély. Ha szórófejes slaggal szeretünk locsolni elkerülhetetlen, hogy a növények is vizesek legyenek, így ez esetben is ajánlott a hajnali órákra időzíteni a locsolást, hogy a növény meg tudjon száradni.


A víztakarékosságot szintén szolgálja a komposztálás. A nem megfelelő minőségű, például homokos talajban a víz hamarabb elszivárog, mint ahogy a növények fel tudják venni a nedvességet. Az agyagos talaj pedig túlzottan kötött, ott ezért nehezebb tápanyaghoz juttatni a növényeket. A komposztálás segítségünkre lehet ebben, hiszen tápanyaggal dúsítja a homokos talajt, viszont lazítja az agyagos szerkezetét. 

A kertöntözés egy másik hasznos fortélya a bőséges vízmennyiség. Növényeink számára sokkal hasznosabb az – akár két naponta – bőséges öntözés. Sokkal jobb ez, mint ha mindennap csak a földfelszínt nedvesítenénk. Így a víz lassabban párolog el, mivel eljut a mélyebb rétegekbe is és arra ösztönzi növényeinket, hogy mélyebb gyökereket eresszenek.

Kertünk növényeit is érdemes a talajminőségnek megfelelően megválasztani, így is sok vizet spórolhatunk. A homokos talajba nem javasolt nagy vízigényű növényt választani, inkább szárazságtűrő, a területhez alkalmazkodni tudót válaszunk, ezzel a vízszámlánknak és a növénynek is kedvezünk.

Különböző növényeink, különböző öntözési módszereket kedvelnek. Vannak köztük olyanok, melyek egyáltalán nem kedvelik, ha esőszerűen, felülről öntözzük őket (pl.: Fuchsia) és vannak köztük olyanok, mint például a pázsit, amelyek kifejezetten az esőztető öntözést kedvelik.


Sok esetben nem áll rendelkezésre fúrt kút, ezért akár a csepegtető, akár a szórófejes, akár a kannás öntözéshez vezetékes vizet használnak. Ezekben az esetekben is érdemes kialakítani egy kerti vizes bázist, kerti csap, fali kút formájában. Ezek nagyon helytakarékos megoldások és nagyban megkönnyítik a kert gondozását. 

Reméljük, hasznos volt a cikkünk az öntözőrendszerek kiválasztásában. Kellemes kertészkedést kívánunk minden kedves olvasónknak és kerttulajdonosnak!